Nincs baby-sitter

Azt a büdös francba a mai napba....
Egy hónappal ezelőtt kértem időpontot a körmösömtől, akinek nem baj, ha jön Lotti, de van az a nap, amikor én is ki borulok, nem hogy egy “idegen” ember. Na ez az a nap volt. Cukiság faktor kiszállt a plafonon az első fél órában, a következő fél órában pelus csere,- hami, mert persze mikor nem eszik?! Akkor amikor menni kell valahova. A körmöm sehogy nem áll, de az idegeim már égnek állnak. Hatalmas hiszti, nyűglődés után szabadon eresztettem a szalonban, ahol persze a dekoráció felére úgy vélte, nem oda való.. Még dél sem volt, teljesen megsemmisültem! Nem bírom!!!
Ilyen gyorsan sosem aludt még el! Gyors rend rakás, mosás, ebéd-ebéd gyártás.
Persze nem evett, megint! Kész vagyok teljesen!!! Mikor fog beállni, hogy eszik?
Délutáni séta gyanánt át mentünk Eszterékhez. Ők az a család-barát, ahol már két törpe van, Máté és Zorka. Zorka és Lotti között két hét van, mindig van közös téma!
Gyors alap kört csináltunk; bolt játszótér.
Élvezte mindenki, legfőképp Máté. Haza jött Attila, persze a maga stílusában először kedves, barátságos beszélgetés, majd stílusváltàs. Nem bírom követni, de imádom.
De gyors pár szó Dénesről... Négy és fél hete kint van külföldön,- nem is tudom hogy bírtam ki eddig- persze haza jövetel hetében van a legnagyobb szívás. De a mai nap a szívás szívása, hogy le késte a kompot, de megnyugtatott, hogy csütörtök-péntek tájékán itthon van. Dénes az a férfi, aki bármennyire hisztis vagyok, teljes nyugodsággal, és odafigyeléssel nyugtat meg! Egyszerűen imádom!
Szóval a mai nap tanulsága: kell egy baby-sitter!