Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
Egy fáradt anya naplója

Magyarázat

Liza · 1 hónapja
Amikor megszületett Lotti készítettünk róla újszülött fotókat, ami után be rakott a fotós hölgy a közösségi oldalon ég csoportba, ahol olyan anyukák vannak/voltak, akiknek 2017-ben született a babája. Nagyon meg örültem, mert úgy gondoltam,- mivel bizalmatlan voltam a védőnőm irányába- hogy tök jó lesz a csoport. Hasonló korú babák, hasonló problémák, eszmecsere, segítség, vélemények stb. A nagy büdös francot!! Olyan mérhetetlen csalódás volt, hogy ma már csak azért vagyok benne, mert kiváncsi vagyok mi az, ami miatt anyukák ezrei képesek egy csoportba tömörülni, és naponta ezer kérdést feltenni, amit inkább szakembernek tennék fel. 
Először is... én imádom a védőnőmet, és tudom, ha bármi kérdésem van felel rá, és lelkiismeretesen utána jár. Na a bezzeg-mamik ebben a csoportban pocskondiázzák a szakembereket, akik azért vannak, hogy segítsenek nekik, ezért inkább oda írják ki a kérdéseiket... 
Másodszor.... naponta több száz kép és videó kerül ki az oldalra. Én elhiszem, hogy nagyon cukik, és büszkék, és a gyerekük, és kicsapja a cukiság-faktort minden percben, de akkor ne oda tegye ki, hanem a saját üzenőfalára. Na mindegy is, kicsit idegesítő, de ugye ebből fog ki fakadni az, amiért létre jött az Egy fáradt anya naplója. 
Mikor kiderült, hogy úton van szereznünk gyümölcse senki, de senki nem mondta el, hogy bizony míg ki hordom nem feltétlenül lesz öröm és mámor az a 9 hónap. Csodás volt érezni, hogy mozog, látni a vizsgálatok alatt, hogy fejlődik, se senki nem mondta, és nem írta le az ellenkezőjét! Mindenki csak csöpögött a cukorból, és rózsaszín volt minden! Ezzel szemben én egy bálnának éreztem magam, mint küllemileg, mint víz ügyüket. 
Dénes akkor már kamionon ült, ami annyira nehéz volt, hogy már-már teljesen bele estem a depresszióba, így utólag bele gondolva. A szülés után öt hónappal elkezdtük a saját kis életünket. Egyedül, mindenkitől függetlenül. Mindenkinek meg akartam mutatni ki az anya a gáton, hát jól benéztem! Még mindig mindenki csöpög a sziruptól, hogy mennyire rózsaszín, és mennyire cuki szaga van a pukijának. Persze, míg el nem kezd szilárd kaját enni, meg míg nem viszel egy személyben 2 személyt, és egy személyes all inclusive kiszolgálást 3 műszakban napi 24 órában! 
Baromi nehéz! Nehéz az, hogy vásárolj, főzz, moss, takrits, játsz, nevelj, kertészkedik, és persze élj, törődj magaddal, töltődj fel! Hogy?! Kire hagyod a kis hiszti-piszátádat, akinek te jelentés a földkerekséget?! 
Nehéz elviselni azt, hogy a férfi, akit a világon mindennél jobban imádsz kint ül egy konzervdobozban, és azért, hogy nektek jó legyen lemarad mindenről! Kényszeríthetném egy gyárba, ahol totál bekattanna, amit ugye megint nem szeretnél! Azt hiszen ezeket a dolgokat senki nem említi; de kellene. Mert az anyaság igenis nehéz, és ha nincs melletted a társad, akinek esténként ha csak egy kicsit is, de le tudod adni a műszakot baromi nehéz! Persze, anyáink is így csinálták tűrtek, nyeltek, viseltek azért, hogy a gyerek semmit ne vegyen észre belőle! Hiába van rgy szuper anyukám, és egy imádni való anyósom mindent nem lőcsölhetek rájuk, mert nekik is van életük!! 
Szóval anyukák, nők, asszonyok! Nem szabad hinni a csodás ősanyáknak, mert nekik is van épp elég bajuk, de így egyszerűbb palástolni! Nem szabad elsüllyedni a mélybe! 
Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!
Liza
Sziasztok! Liza vagyok 26 éves nagyon fáradt anyuka! Van egy csoda szép kislányom Lotti, egy csodás férjem Dénes, aki kamionozik. Dénessel 2015 -ben ismerkedtünk meg, csodás volt és minden nagyon hirtelen. Ebben az évben össze is költöztünk. 2016 szeptemberében kiderült, hogy úton van Lotti. 2016 novemberében kezdett annál a cégnél, ahol most is dolgozik. Lotti már lassan 1 éves. A többit a bejegyzésemre hagyom! Jó olvasást!